Március 8-án a nőket ünneplik világszerte. Ezt a napot így is hívják: Nemzetközi Nőnap. Mi ezt a napot nem tartjuk ünnepnapnak és nem is ünnepeljük meg! A nemzetközi feminista nőmozgalmak célja a női egyenjogúság álságos jelszavai alatt, az anyaságra hivatott nők legszentebb küldetésük maximális teljesítésétől való elvonás volt. A nőnap valójában a női munkavállalás napja!
Egy részről, semmit sem ünneplünk azért, mert van. Teljesen lényegtelen, hogy az Isten mit adott egy ember lába közé. Attól még lehet természetellenes fajtalankodó (homokos), aberrált, deviáns, vagy bármi. Tehát a puszta lét nem ünnepelni való. Csak akkor válik azzá, mikor Isteni küldetését teljesíti. Másrészről a lány, vagy hölgy akkor válik nővé mikor feleség lesz, és akkor teljesíti Isten által elrendelt küldetését, mikor anyává válik. Az anyák napja egy igazi, szép, természetes ünnep, ami az Isteni teremtésnek, a bőségnek, az Isteni küldetés beteljesülésének ünnepe.
A nők napja nem más, mint egy szellemi, erkölcsi, vallási bomlasztás.
Szembefordul az anyaság eszményével, önmaga létéért, küldetéstelen
létezést is dicsőítő ünnep, amely ezzel az Isten létezését, rendező
elvét tagadja.
Szó sincs róla, hogy elvakult ellenségei lennénk a
nők testhezálló munkájának, vagy ne ismernénk el a nők képességeit.
Bizonyos szakágakban sokkal inkább eredményesek lehetnek, mint a
férfiak. De mint tudjuk, az említett mozgalmak célja nem a nők valós
értékeinek elismerése volt, hanem épp azok kiforgatása. A nemzetközi
nőnap – a dolgozó nők napja – a női munkavégzés napja, nem a női nem
tisztelete, hanem valós értékük kigúnyolása!
A Nemzetközi Nőnap gondolata a századfordulón merült fel először. 1910–ben, a Koppenhágában ülésező Szocialista Internacionálé alapította meg a Nemzetközi Nőnapot, tiszteletadásuk jeleként a nők jogaiért évek óta küzdő feminista mozgalmak előtt.
Az első hivatalos európai nőnapot Németországban
tartották. Oroszország 1918-tól, Ausztrália pedig csak 1928-tól
csatlakozott az ünneplőkhöz. Magyarországon 1914-től ünnepeljük
hivatalosan is a nőket.
A nőnap megvalósításában oroszlánrészt
vállalt az ismert származású bolsevista Klara Zetkin és Rosa Luxemburg. A
tradicionális család/társadalom szétrombolásában érdekelt nőmozgalmak
(szüfrazsetek, feministák, női egyenjogúságért "küzdők") gyökere kivétel
nélkül ugyanez volt.
Mára teljesen beérett munkájuk gyümölcse: a
nők célja önmaguk megvalósítása, egyre többen akarnak versenyre kelni a
férfiakkal hagyományos férfi munkakörökben (pl. fegyveres testületek), a
gyermekek szülését végletesen elhalasztják vagy elvetik, a
munkaerőpiacon való megfelelésre hegyezik ki életüket, helyet adva így
az új honfoglalóknak.
Szabadkőművesség, feminizmus, életidegen
eszmék, szekták, divatok, mind egy céllal: a család ideáljának
lerombolásáért! Az eredményeket ma láthatjuk: emancipált, karrierista
nők, züllött férfiak, kallódó gyermekek, széthulló családok!
Egy szál gúnyos fehér szegfű… Ez a tiéd, ez a Te napod. Holnap pedig mehetsz a gyárba robotolni!!! PÉNISZ
Clara Zetkin
Rosa Luxemburg
