Gondolom, még sokan
emlékeznek arra a 2010 őszén tett radikális javaslatra, amely a
nagyobb települések környékén közrendvédelmi telepek
létrehozását szorgalmazta az antiszociálisan viselkedők számára.
És gondolom, sokan emlékeznek még arra a bírálatözönre
és mocskolódásra is, ami az ötlet elhangzása után érkezet úgy
a honi balliberált, mint az európai felvilágosult körökből. A
tervezet volt minden. Náci, fasiszta, rasszista. Az emeszpés
elvtársak egyenesen „a második világháború rémségeit idéző”
gondolatnak, a narancsosok pedig „hajmeresztő” ötletnek
nevezték az elképzelést.
A történet aztán szép lassan feledésbe merült. Egészen mostanáig…
A hollandok ugyanis
most megcsinálták.
Január elsejétől Amszterdamban azok a lakosok, akik megszegik a társadalom íratlan szabályait, akik antiszociálisan viselkednek, és nem tartják be az együttélés józan ész követelte normáit, kitaszítottakká válnak. Számukra az önkormányzat a város legelhagyatottabb részein, csak a minimális szolgáltatásokat biztosító konténertelepüléseket hozott létre, amiket nemes egyszerűséggel csak „söpredékfalvaknak” neveznek. A telepeken folyamatos és szigorú rendőri felügyelet mellett telnek a napok, a kihágásokat azonnal szankcionálják.
„Évente 13 ezer panasz érkezik a városházába antiszociálisan viselkedő személyekre. A lakóházakban tapasztalható csetepaték általában azzal érnek véget, hogy a törvényszegők helyett a törvénytisztelő lakók költöznek ki. A világ a feje tetejére állt, ami nem mehet így tovább. ” – mondta Eberhard van der Laan, Amszterdam polgármestere, majd így folytatta: „természetesen nem a szokásos, két szomszéd között kialakult kellemetlenségek miatt válhat valaki kitaszítottá, ahol az egyik túl hangosan hallgatja a zenét szombat este. A telepek az olyan emberek számára lettek létrehozva, akik rendkívül erőszakosak és ahol az áldozatot egyértelműen ismételten zaklatják”. A polgármester szavai kísértetiesen összecsengnek Geert Wilders, a holland Szabadságpárt vezetőjének korábbi kijelentésével, aki így fogalmazott: „A többszörös elkövetőket erővel el kell távolítani a lakóhelyükről és egy söpredékek számára létesített faluba kell küldeni. Rakjuk egybe az összes szemetet!”
Így megy ez. Így kéne mennie itthon is.
A holland példán felbuzdulva, a felvilágosult európai gyakorlatra hivatkozva most már Magyarországon is ki kéne mondani, hogy igazából nincs más megoldás az ilyen jellegű problémákra, mint az elkülönítés.
Ma már nem telik el úgy nap, hogy ne lenne valami súlyos atrocitás, amit cigányok követnek el. Ma már nem telik el úgy nap, hogy a híradások ne számolnának be valami súlyos bűncselekményről, amiről az elkövetők nevének elhangzása és a fotójának bemutatása nélkül is mindannyian sejtjük, hogy cigányok voltak, és amiről tudjuk, hogy az csak a jéghegy csúcsa, hogy nap, mint nap rengeteg olyan cigányok által elkövetett bűntett van, ami nem éri el az országos média ingerküszöbét.
A mellébeszélés, a félrenézés helyett, levetve a polkorrektség álszent álarcát, végre kormányzati szinten is ki kell, ki kéne mondani, hogy úgy, ahogy Nyugat-Európában, úgy itthon is van olyan csoport, amelyik nagy része képtelen, alkalmatlan arra, hogy a többséggel békében éljen.
Minden társadalmi probléma megoldásának az első lépése, hogy nevén nevezzük az okokat, hogy tisztázzuk az alaphelyzetet. Ha körbenézünk a Magyarország településein függetlenül attól, hogy az ország mely részén élünk, mindenhol ugyanazt tapasztalhatjuk: a cigányok terrorizálják a lakosságot.
A cigányság jelentős, mondhatni túlnyomó többsége lényegében ösztönállatként viselkedik. Ha kell valami, akkor kell. Pénz, nő, szex, kaki, pisi. Akármi. Ha kell nekik valami, akkor azt így vagy úgy, de elveszik, megszerzik, elvégzik. Ott és azonnal. Ha kell, ellopják, ha kell, elrabolják, ha kell, gondolkodás nélkül ölnek érte. Semmi nem számít.
Látva a mára kialakult helyzetet, vajon ki hiszi el, hogy a milliárdokba kerülő integrációs és felzárkóztatási programok érnek valamit? Vajon ki hiszi el, hogy az évtizedek óta tartó cigánypátyolgatás bármilyen pozitív eredményt hozhat?
Amszterdamban liberáltság ide, antirasszizmus szöveg oda, rájöttek arra, hogyha a többség nem védi meg magát, akkor felfalja őket a söpredék, akkor elönti őket a mocsok. A hollandok már tudják, hogy csak akkor tudják fenntartani a rendet, csak akkor tudják fenntartani a társadalmi békét, ha száműzik a legalját.
Vajon itthon mennyi idő kell még ahhoz, hogy ezt felfogják azok is, akiknek a döntés a kezükben van?
Forrás: radicalpuzzle.blogspot.com
Január elsejétől Amszterdamban azok a lakosok, akik megszegik a társadalom íratlan szabályait, akik antiszociálisan viselkednek, és nem tartják be az együttélés józan ész követelte normáit, kitaszítottakká válnak. Számukra az önkormányzat a város legelhagyatottabb részein, csak a minimális szolgáltatásokat biztosító konténertelepüléseket hozott létre, amiket nemes egyszerűséggel csak „söpredékfalvaknak” neveznek. A telepeken folyamatos és szigorú rendőri felügyelet mellett telnek a napok, a kihágásokat azonnal szankcionálják.
„Évente 13 ezer panasz érkezik a városházába antiszociálisan viselkedő személyekre. A lakóházakban tapasztalható csetepaték általában azzal érnek véget, hogy a törvényszegők helyett a törvénytisztelő lakók költöznek ki. A világ a feje tetejére állt, ami nem mehet így tovább. ” – mondta Eberhard van der Laan, Amszterdam polgármestere, majd így folytatta: „természetesen nem a szokásos, két szomszéd között kialakult kellemetlenségek miatt válhat valaki kitaszítottá, ahol az egyik túl hangosan hallgatja a zenét szombat este. A telepek az olyan emberek számára lettek létrehozva, akik rendkívül erőszakosak és ahol az áldozatot egyértelműen ismételten zaklatják”. A polgármester szavai kísértetiesen összecsengnek Geert Wilders, a holland Szabadságpárt vezetőjének korábbi kijelentésével, aki így fogalmazott: „A többszörös elkövetőket erővel el kell távolítani a lakóhelyükről és egy söpredékek számára létesített faluba kell küldeni. Rakjuk egybe az összes szemetet!”
Így megy ez. Így kéne mennie itthon is.
A holland példán felbuzdulva, a felvilágosult európai gyakorlatra hivatkozva most már Magyarországon is ki kéne mondani, hogy igazából nincs más megoldás az ilyen jellegű problémákra, mint az elkülönítés.
Ma már nem telik el úgy nap, hogy ne lenne valami súlyos atrocitás, amit cigányok követnek el. Ma már nem telik el úgy nap, hogy a híradások ne számolnának be valami súlyos bűncselekményről, amiről az elkövetők nevének elhangzása és a fotójának bemutatása nélkül is mindannyian sejtjük, hogy cigányok voltak, és amiről tudjuk, hogy az csak a jéghegy csúcsa, hogy nap, mint nap rengeteg olyan cigányok által elkövetett bűntett van, ami nem éri el az országos média ingerküszöbét.
A mellébeszélés, a félrenézés helyett, levetve a polkorrektség álszent álarcát, végre kormányzati szinten is ki kell, ki kéne mondani, hogy úgy, ahogy Nyugat-Európában, úgy itthon is van olyan csoport, amelyik nagy része képtelen, alkalmatlan arra, hogy a többséggel békében éljen.
Minden társadalmi probléma megoldásának az első lépése, hogy nevén nevezzük az okokat, hogy tisztázzuk az alaphelyzetet. Ha körbenézünk a Magyarország településein függetlenül attól, hogy az ország mely részén élünk, mindenhol ugyanazt tapasztalhatjuk: a cigányok terrorizálják a lakosságot.
A cigányság jelentős, mondhatni túlnyomó többsége lényegében ösztönállatként viselkedik. Ha kell valami, akkor kell. Pénz, nő, szex, kaki, pisi. Akármi. Ha kell nekik valami, akkor azt így vagy úgy, de elveszik, megszerzik, elvégzik. Ott és azonnal. Ha kell, ellopják, ha kell, elrabolják, ha kell, gondolkodás nélkül ölnek érte. Semmi nem számít.
Látva a mára kialakult helyzetet, vajon ki hiszi el, hogy a milliárdokba kerülő integrációs és felzárkóztatási programok érnek valamit? Vajon ki hiszi el, hogy az évtizedek óta tartó cigánypátyolgatás bármilyen pozitív eredményt hozhat?
Amszterdamban liberáltság ide, antirasszizmus szöveg oda, rájöttek arra, hogyha a többség nem védi meg magát, akkor felfalja őket a söpredék, akkor elönti őket a mocsok. A hollandok már tudják, hogy csak akkor tudják fenntartani a rendet, csak akkor tudják fenntartani a társadalmi békét, ha száműzik a legalját.
Vajon itthon mennyi idő kell még ahhoz, hogy ezt felfogják azok is, akiknek a döntés a kezükben van?
Forrás: radicalpuzzle.blogspot.com
